| Mesterképzés |
 |
|
A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mesterképzést indít Mesteri címet a legjobbaknak A magas szakmai színvonal elérése, a vállalkozásokat érintő kötelezettségek megismertetése, a pedagógia alapvető ismereteinek elsajátítása minden szakmának és az abban dolgozó szakembernek alapvető érdeke.
Éppen ezért a mester címnek nemcsak dokumentumnak, hanem garanciának kell lennie. Magyarországon a gazdasági rendszerváltásig létezett mestervizsgáztatás azokban a foglalkozásokban, melyekben törvény írta elő. A ’90-es évektől a szabad vállalkozás lehetőségéhez már nem társították a mestervizsga szükségességét, adott rövid helyzetelemzést Kövécs Lajos, a Veszprém Megyei Kereskedelmi Kamara alelnöke, aki egyben a szakképzési bizottság elnöke, valamint tagja az országos mestervizsga-bizottságnak is. A gazdasági kamarákról szóló törvény a kamarák feladatai közé sorolta a mestervizsgáztatást. Ez alapján kezdődött el 1995-ben a kamarai rendszerbe illesztett emelt szintű mesterképzés, valamint a vizsga szakmai és metodikai struktúrájának kidolgozása. 2000-ig a kamarai mestervizsgáztatás rendszerének kiépítése folyt, meghatározták a jogi szabályozókat, a szakmai követelményeket. Kidolgozták a mestervizsgák szintjeit, megkezdték a lebonyolításukat, a minőségi célok megvalósítása érdekében pedig egységesítették a mesterképzés és vizsgáztatás színvonalát. Ezzel párhuzamosan kiépítették az ellenőrzési rendszert. Az utóbbi évek bebizonyították: a szakmák fejlődése, a megváltozott gazdasági versenyhelyzet új elvárásokat támaszt a szakemberekkel, vállalkozókkal szemben. A szolgáltatások színvonalának emeléséhez, a piacképes termeléshez nélkülözhetetlen a vállalkozók felkészítése a napjainkban meglévő magas technikai szintre. Emellett megjelent a vállalkozással járó különböző jogi, adminisztrációs ismeretek elsajátításának, valamint az utánpótlással foglalkozó szakemberek pedagógiai felkészítésének igénye. Ezeket mind-mind beépítették a vizsgakövetelmények közé. Ennek megfelelően az elméleti részben - írásban és szóban - szakmai, pedagógiai, vállalkozói ismeretekről kell számot adni, a gyakorlati vizsga során pedig a szakmára jellemző mesterművet kell elkészíteni. Kövécs Lajos elmondta, jelenleg 82 szakmában áll rendelkezésre mestervizsga-követelményszint. Hazánkban országosan évek óta ezer körüli a mestervizsgán részt vevők száma, 2001-ben 1312-en, 2002-ben 1339-en, 2003-ban 1243-an, 2004-ben 1380-an, 2005-ben 969-en jelentkeztek vizsgára. Megyénkben 2001-ben 57-en, 2002-ben 30-an, 2003-ban 22-en, 2004-ben 42-en, 2005-ben 35-en tettek mestervizsgát, jelenleg pedagógiai, vállalkozási ismeretek, valamint pékek számára szakmai felkészítő tanfolyam zajlik a megyében. Indítás előtt áll a gázvezeték- és készülékszerelő, villanyszerelő, cukrász, autószerelő, karosszérialakatos felkészítő tanfolyam. Az alelnök sajnálattal jegyezte meg: Magyarországon - az unió több tagállamával ellentétben - ritkán kötik a vállalkozói igazolvány kiváltását mestervizsgához. A mester cím megszerzésének nem a belső igény, a magasabb szintű szakmai ismeretek elsajátítása a legfontosabb motiváló tényezője, sokkal inkább a szakmai társadalom elvárása (kozmetikusok, szakácsok esetében), vagy éppen a biztonsági szakma miatti előírás (gázvezeték-szerelő, villanyszerelő). Jelenleg a mester cím sem magasabb kvalifikációt, sem munkaköri előrelépést, sem automatikus anyagi elismerést nem jelent. Bezzeg Nyugaton a mesteremberek magasabb órabért kapnak. A mester fokozat megszerzésének ténye (mint szakmai végzettség) sehol nem jelenik meg az állam által elismert képzési szintként, jegyezte meg nem mellékesen, ezért ezen mihamarabb változtatni kell. Szeretnék elérni, hogy a magyar mesterlevelet az unió minden országában elfogadják, valamint, hogy a tanulótartás is legyen mestervizsgához kötött. A megrendelői társadalom és a döntéshozók számára tudatosítani kell: a mester cím garanciát jelent arra, hogy szakmáját értő, kompetens, megbízható személyről van szó. TÁJÉKOZTATÓ ÉS ÚTMUTATÓ A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS RENDJÉRŐL
ÚTMUTATÓ TÁJÉKOZTATÁS
I. A mestervizsgára jelentkezés és a vizsgára bocsátás feltételei
(1) Mestervizsgára a kamarai tagnak a tagsági viszonya, egyéb magánszemélynek a lakóhelye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi kamaránál egységes jelentkezési lappal, írásban kell jelentkezni. A jelentkezés módjáról, feltételeiről, a követelményszintekről tájékoztató egységcsomag a tagság, vagy lakóhely szerint illetékes területi kamaránál – a megjelölt díj befizetése mellett – átvehető. Amennyiben az adott szakmában vagy vizsgarészben ez a kamara nem folytat mestervizsgáztatást, akkor a jelentkezést egy másik területi (megyei) kamarához továbbítja. Erről az átirányításról a jelöltet írásban az a kamara értesíti, ahova a jelentkezési lapot beadta. (2) Mestervizsgára az bocsátható, aki: a) az adott szakmában az állam által elismert szakképesítéssel – illetve a szakmai követelményben feltételként meghatározott szakmai képesítéssel – rendelkezik, s ezt közokirattal vagy annak hiteles másolatával igazolja;
(1) A vizsgát szervező területi kamara – a feltételek megléte esetén – írásban igazolja vissza a vizsgára jelentkezés elfogadását, és a jelentkezővel közli a mestervizsgára felkészítő képzés lehetőségeit. Ezt követően a jelölt a felkészítő tanfolyamon történő részvételével kapcsolatban értesíti a kamarát. Ezután a kamara közli a jelölttel a legközelebbi mestervizsga helyét és időpontját, esetleg a vizsga egyéb részleteit. A területi kamara a jelentkező vizsgára bocsátását a jelentkezéstől számított 2 éven belül eső időpontra biztosítja.
II. A mestervizsga tagolása és részei
III. Mentesítés a mestervizsga részei alól
IV. Felkészülés a mestervizsgára
V. A mestervizsga díjai és költségei
VI. A mestervizsga dokumentálása
VII. A mestervizsga bizottság
VIII.
A mestervizsga egyéb rendelkezéseit az adott szakma követelményeit tartalmazó rendelet, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatályos Mestervizsga Szabályzata tartalmazza
Letölthető anyagok:
|
